Miért szükséges a megfelelő bór utánpótlás?

A bór a növények szerkezeti eleme, és fontos szerepet játszik a sejtosztódásban, a sejtdifferenciálódásban, a sejtnyúlásban, a sejtfalak stabilizálásában és a növények szövetképzésében.

A nukleinsav-anyagcserében, a fehérjeszintézisben és az energiaanyagcserében is fontos szerepet játszik. Részt vesz a cukor- és keményítőképzésben, és ezáltal javítja a fagyállóságot. A bór jelenlétéhez kapcsolódik a vízháztartás és az anyagszállítás szabályozása, a virágképzés és a megtermékenyítés folyamata, valamint a különböző betegségekkel szembeni ellenálló képesség is. Például elégtelen bórellátás esetén árpában a gabonafélék lisztharmata, búzában a rozsda, cukorrépában a fómafertőzés, napraforgóban a lisztharmat erősödik. Az elégtelen bórellátás azonban általában látens, azaz „rejtett” hiányként jelentkezik, és csak növényelemzéssel vagy trágyázási kísérletekkel mutatható ki. A látens hiány általában megelőzi az akut, látható hiányt, és többé-kevésbé nagy termés- és minőségi veszteségeket okoz (pl. a cukorrépa cukortartalma).

Bórhiány

A bórhiány mindig a legfiatalabb leveleken, valamint a hajtás és a gyökér vegetatív pontjain észlelhető, mivel a növényben nem történik meg e tápanyag újraelosztása. Különösen száraz időszakokban homokos talajokon, de agyagban gazdag talajokon is, különösen magas pH-értékek esetén vagy meszezés után a B-hiány súlyosbodhat. A nagy B-szükségletű növények, mint például a cukorrépa, burgonya, repce, hüvelyesek és kukorica, különösen érzékenyek.

Leggyakoribb tünetek

Az akut B-hiány a hajtáscsúcs növekedésének gátlásában és az azt követő fekete-barna elszíneződésben nyilvánul meg. A levélkék megvastagodnak, aszimmetrikus deformációval. A hónaljrügyek képződése fokozódik. Rózsaképződés, a szár megvastagodása és a szár kitörése is megfigyelhető. A gyökerek rövidek, a gyökércsúcsokon nekrotikus megvastagodással. A legismertebb a béta-répa „szív- és szárazrothadása”, amelyet B-hiányos betegségként ismernek el, és amely a vegetatív toboz fejlődésének zavarában nyilvánul meg. A szívlevelek barnára vagy feketére színeződnek, az idősebb levelek sárgulnak, végül a répatest rothadásnak indul. A repce a B-hiányra a növekedés elmaradásával reagál. A hiány előrehaladtával az újonnan képződött levelek deformálódnak és megrepedt levélnyéllel rendelkeznek. A levélkék képződése jelentősen csökken. Az idősebb leveleken vöröses vagy vöröses-lilás elszíneződés figyelhető meg. A virágképződés csökken vagy elmarad.

Repce és a Bór

A repcének a várható terméshozamtól függően 500-600 gramm összbórszükséglete van hektáronként. Ebből hektáronként 100-150 grammot kell a levelekre kijuttatni ősszel a vegetáció vége előtt. Hektáronként 35 mázsa hozam mellett a teljes bóreltávolítás 500 gramm hektáronként. A növényeknek télre 100-150 grammot kell felvenniük a mikrotápanyagból. Ehhez általában elegendő a lombtrágyázás. Tavasszal többször kell bórt kijuttatni a jó virágzás és hüvelyképződés érdekében.

Vissza