Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott az ország nagy részére és ez szeptemberben is folytatódott. Ezzel szemben októberben már lényegesen kevesebb eső esett, ami kedvező körülményeket teremtett az őszi kalászosok vetéséhez. Így a nedves talajba került magok gyorsan csíráztak és keltek, erőteljes fejlődésnek indultak.

A kevés októberi csapadék miatt viszont a talaj felső rétege kiszáradt, nehezítve ezzel az október közepe után vetett állományok kelését. November első hetében aztán újra megérkezett a csapadék, ami segítette a száraz talajban elfekvő magok csírázását, az egyenetlenül kelt állományok homogénebbé válását. A decemberi csapadékok hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedek át, töltődtek fel, majd a januárban is folytatódó kiadós esők hatására egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, vagy akár már meg is haladta szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget (1. grafikon).

1. grafikon: OMSZ Agrometeorológia, 2023. február 3-i jelentés, Békéscsaba

A hőmérsékleti adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy az őszi és téli hónapok az átlagosnál jóval enyhébbek voltak, a szeptember 1-től mért görgetett hőösszeg (a 0 °C feletti hőmérsékletek összege) február közepére jelentősen meghaladta az őszi vetésű növények számára optimális étéket (2. grafikon).

2. grafikon: OMSZ Agrometeorológia, 2023. február 3-i jelentés, Békéscsaba

Az őszi kalászosok növényvédelme

Az őszi kalászosok fejlődésében egy fontos pont a vernalizáció, mely szükséges a növények szárba indulásához és későbbi fejlődéshez. Ehhez fajtól és fajtától függően 30 - 60 nap 0 °C - 7°C közöti hőmérsékletre van szükség. Alap esetben ez valamikor december közepe és február eleje között történik meg, de a korai, szeptember végi - október eleji vetésekben ez most valószínűleg hamarabb megtörtént. Az ilyen, tartósan enyhe őszi - téli időszak megzavarja a növények vegetációs ciklusát, emiatt tapasztalhattuk, hogy a szeptember végén, október elején elvetett állományokban február közepre már lehetett találni tapintható nódusszal rendelkező növényeket (1. fotó).

1. fotó: fejlett tritikále növény 2023. január 25-én, Telekgerendás határában

A kialakult helyzet növényvédelmi szempontból is különös figyelmet érdemel, mert ezek a körülmények a kártevők, gyomnövények és kórokozók áttelelésének is kedveztek (2. 3. 4. fotók).

2. fotó: Különféle betegségek tünetei az őszi árpa levelén, Kétsoprony, 2023. február 17.

3. fotó: Vörösrozsda és szeptóriás levélfoltosság tünetei őszi búza levelén, Kétsoprony, 2023. február 17.

4. fotó: Virágzó borostyánlevelű veronika őszi búzában, Tiszaalpár, 2023. február 13.

Növekedésszabályozás

A kalászosgabonák növényvédelmének egyre fontosabb részévé válik a növekedésszabályozás. Ez nem véletlen, hiszen jelentős költségeket kell befektetni a termesztési folyamatba, a növekedésszabályozó készítmények használatával pedig a termés növelése mellett jelentősen javítható a befektetések megtérülésének biztonsága is. A növekedésszabályozásra rendelkezésre álló hatóanyagok mind ugyanazt a célt szolgálják, a gibberellin termelés visszafogásával alacsonyabb, erősebb szárú, megdőlésre kevésbé hajlamos állományunk lesz.

Azt viszont érdemes tudni, hogy az egyes hatóanyagok milyen körülménynek mellett adják a legjobb hatást, hiszen ez nemcsak a készítmény megválasztása szempontjából lesz fontos, hanem azok időzítésére is. Ahhoz, hogy jobban megértsük a hatóanyagok működését, érdemes kicsit jobban megismerni őket:

• klórmekvát: a gibberellin bioszintézis korábbi szakaszában hat, hatását legjobban a bokrosodás időszakában tudja kifejteni, ami a főhajtás dominanciájának visszafogásában, illetve az erősebb bokrosodásban nyilvánul meg. Bokrosodás vége, egy nóduszos állapot után alkalmazva hatása jelentősen csökken. A szár hosszanti növekedésére csak mérsékelten hat. Nem használható minden őszi kalászosban.
• mepikvát-klorid: szintén a gibberellin bioszintézis korábbi szakaszában hat, amely alacsonyabb hőmérsékleten is megtörténik. Ennek megfelelően a bokrosodás vége – 1 nóduszos állapot környékén adja a legjobb eredményt. Hatáskifejtése késleltetett, ezért használatával hosszabb hatással számolhatunk.
• prohexadion-kálcium: a gibberellin bioszintézis későbbi szakaszában fejti ki hatását, mely hűvösebb körülmények között is azonnal végbe megy. Vizes közegbe kerülve (betöltve a permetezőgép tartályába) azonnal átalakul az aktív formává, és így azonnali, gyors hatást biztosít. Elsősorban az alsó – középső internódiumok hosszanti növekedését csökkenti, így az 1 - 2 szárcsomós állapotnál alkalmazva bír jelentős növekedés-szabályzó hatással. Tartamhatása viszonylag rövid.
• trinexapak-etil: szintén a gibberellin bioszintézis későbbi szakaszában hat, a hatékonyság kifejtéshez azonban a növényen belül át kell alakulnia aktív vegyületté, melyet a hőmérséklet és a fényviszonyok nagyban befolyásolnak. Ez az átalakulás időigényes folyamat, ezért a hatás késleltetett lesz, azaz a kijuttatás idejéhez képest a hatása kicsit később jelentkezik. Az alsó és középső szárközökön kevésbé, a felső szárközökön viszont annál inkább hatékony, ezért inkább 2 – 3 szárcsomós állapotban kipermetezve adja a legjobb hatást.

A rendelkezésre álló hatóanyagok „tudását” összehasonlítva, ezek előnyeit a gyakorlat számára lefordítva azt mondhatjuk, hogy a technológia összeállításakor érdemes az egymás hatását segítő, illetve kiegészítő készítményeket választani (1. ábra).

1. ábra: Fontosabb gibberellin bioszintézis gátló hatóanyagok összehasonlítása

A készítmények megválasztásának és a kezelések időzítésének fontosságát jól mutatja egy 2022-ben Beleden őszi árpában beállított regulátor kísérlet eredménye (3. grafikon).

3. grafikon: Őszi árpa regulátor kísérlet, Beled, 2022. – Termés (t/ha), Kisparcella, 4 ismétlés. Fajta: Piroska

A kísérlet eredményei alapján az alábbi megállapításokat lehet tenni:

• mindegyik kezelés növelte a termést a kontroll parcellákhoz kepést
• az egyszeri, 2 – 3 szárcsomós állapotra időzített kezeléseknél jól láthatóak a dóziskülönbségek hatásai („dózislépcső”)
• az egyszeri, 2 – 3 szárcsomós állapotban elvégzett kezeléseknél a Medax® Max jobb eredményt adott a szóló trinexapak-etil kezeléshez képest, igazolva ezzel a prohexadion-Ca hozzáadott hatását.
• a terméseredmények tovább javultak a kétszeri kezelések esetében, amikor már a bokrosodás vége – 1 nódusz környékén elvégeztünk egy Medax® Top kezelést, majd 2 – 3 szárcsomós állapotban újra kezeltük az állományt.
• a kétszeri kezelések eredményeit elemezve azt látjuk, hogy a Medax® Max használatával nagyobb mértékben tudtuk növelni a termést a szóló trinexapak-etil kezeléshez képest, ami szintén a prohexadion-Ca által biztosított erősebb regulátor hatásra vezethető vissza.

Figyelembe véve az elmúlt hónapok hőmérsékleti és csapadék viszonyait, a növekedésszabályozás tervezéséhez az alábbi ajánlások tehetők:

• a kezelések elvégzése előtt ellenőrizzük az állományok fejlettségét, és ennek megfelelően válasszuk meg a kívánt terméket és határozzuk meg az alkalmazandó dózist (pl. a klórmekvát hatóanyag használata őszi búzában az engedélyokirat alapján maximum 1 szárcsomós állapotig lehetséges)
• a bokrosodás vége – 1 nódusz környékére tervezett kezelésekhez olyan készítményt válasszunk, amely alacsony hőmérsékleten is hatékony
• a 2 – 3 szárcsomós állapotra időzített kezeléseknél eredményesebben járunk le, ha a választott készítmény az azonnali reguláló hatás mellett egy elnyújtott hatással is rendelkezik
• intenzív körülmények között termesztett őszi kalászosok esetében mindenképpen a kétszeri növekedésszabályozás elvégzése javasolt, különösen a megdőlésre hajlamosabb őszi árpa esetében.

Forrás: BASF Hungária Kft.